Cseke Gábor beszámolt arról, hogy Gabriel Gafita román író, aki a Kriterion Kiadó "magyar írók románul" sorozatának szerkesztője volt, amellett a magyar irodalom lelkes propagálója, a Romania Libera febr. 15-i és 16-i számában Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében szóvátette, hogy Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének bizonyos megnyilvánulásaiban az "etnikai fundamentalizmus" és a "szelektív emlékezet" jelentkezik. Cseke Gábor hozzátette, hogy Gafita becsületes, nyíltsága és keménysége erkölcsi alapot nyújt ahhoz, hogy bíráljon. Az előzmény az volt, hogy Tőkés László a Romania Libera febr. 6-i számában elmondta David Porter sokat vitatott könyvéről /With God for the People (London, 1990.)/, hogy nem sok köze van hozzá, mindössze magnóra mondta életét és vélekedéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1991. július 9.
Gabriel Gafita ismertette az EBEÉ kisebbségekkel foglalkozó genfi konferenciáján a romániai kisebbségek helyzetét, a román alkotmánytézisekkel dokumentálva, hogy tiszteletben tartják a nemzetközi előirányzatot. - A román küldöttség nyilvánosságra hozta a külügymisztérium fehér könyvét a romániai kisebbségek etnikai, nyelvi és vallási jogaira vonatkozóan. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
1995. december 22.
Új külügyi államtitkárokat neveztek ki: Lazar Comanescu a külföldi szervezetekkel való kapcsolatok felelőse, Gabriel Gafita /egykor a Kriterion szerkesztője/ a kultúrkapcsolatokért és a határon túli románsággal kapcsolatos problémákért felel. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1996. május 17.
25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2008. július 14.
„Elszomorít a hír, hiszen jó kolléga volt, akit szerettünk” – reagált H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója arra, hogy egykori kollégájával, Gabriel Gafita portugáliai nagykövettel kapcsolatban felmerült a gyanú, miszerint a kommunista titkosszolgálat ügynöke volt. A Külügyminisztérium a napokban helyzete tisztázására szólította fel Románia lisszaboni nagykövetét, miután a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) feltárta, hogy 13 éven keresztül együttműködött a Ceausescu-diktatúra elnyomó gépezetével. Gafitát 25 évesen, 1977-ben szervezte be a hírszerzés. Gafita elismerte, hogy fiatalon „kapcsolatba került” szekus tisztekkel, de tagadta, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. A lisszaboni diplomata – aki korábban Kanadában és Malajziában töltött be nagyköveti posztot –1977-től a rendszerváltásig a bukaresti Kriterion Könyvkiadó szerkesztője volt, így a magyar írók-költők „irredenta” tevékenységéről is beszámolt a titkosszolgálatnak. /Rostás Szabolcs: Lebukott exkriterionos. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./
